Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Cyrus csukott szemét bámulva eszembe jutott a közösen eltöltött időnk. Gyűlölöm, hogy nem tudtunk többet együtt lenni. Cyrus önfeláldozásának emlékei, amivel megvédett engem és másokat, a szívemet marcangolták; keserű emlékeztetője volt annak az árnak, amit a mi biztonságunkért fizetett. Gyűlölöm, hogy pont neki kellett lennie annak.
– E-Ez még nem a vég.
Hecatéra néztünk. A szemei üresen meredtek