ALPHA GARRICK.

Végre reggel lett. Nem, már négy órája reggel volt, de sikerült nyugodtan ülnöm, bár úgy éreztem, mintha elpazarolnám az életemet azzal, hogy nem csinálok semmit. A bennem maradt emberség kedvéért könyörögtem a türelmetlenségemnek, hogy tartson vissza attól, hogy magamhoz hívassam Dane-t vagy Maeve-t.

Azt akartam, hogy legalább egy békés hunyásnyit aludjanak, mielőtt újra átfésüljük