– Tristan, sajnálom. – Hazel szomorúan lehajtotta a fejét.

Tristan tett néhány lépést hátrafelé, és távolságot tartott tőle. Ő maga kezdeményezte a bocsánatkérést. – Nekem kell bocsánatot kérnem. Nem lett volna szabad így bánnom veled az imént.

Hazel azonnal elhallgatott. Nem tudta, mit mondjon. Szerencsére Tristan szólalt meg először, és megtörte a kínos csendet.

– Vigyük el a két gyereket enni –