Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Tessék? – Tristan értetlenül kissé összehúzta a szemét.

Stella kesernyésen elmosolyodott. – Semmi. Én mentem is.

Megfordult, és indulni készült.

Tristan utána szólt: – Várj, itt felejtetted az iratokat!

– Ó! – Stella visszafordult, felkapta az iratokat, és távozott, anélkül hogy a felettesének kijáró alapvető tiszteletet megadta volna.

Tristan nem csinált belőle ügyet, visszaült az asztalához, é