Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Tessék? – Tristan értetlenül kissé összehúzta a szemét.
Stella kesernyésen elmosolyodott. – Semmi. Én mentem is.
Megfordult, és indulni készült.
Tristan utána szólt: – Várj, itt felejtetted az iratokat!
– Ó! – Stella visszafordult, felkapta az iratokat, és távozott, anélkül hogy a felettesének kijáró alapvető tiszteletet megadta volna.
Tristan nem csinált belőle ügyet, visszaült az asztalához, é