A bőre puha és bársonyos volt, selymes, mint a friss tejszín.

Damian nagy keze lassan felcsúszott a derekára. Olyan karcsú volt a dereka, mintha bármelyik pillanatban kettétörhetne. A férfi szíve megremegett az érintéstől.

– Rám nézz! Ne hunyd le a szemed! – utasította parancsolóan.

Tudta, ha lehunyja a szemét, a nő megint Tristanra fog gondolni helyette.

Stella szóhoz sem jutott.

A meghittség pil