– Menjünk vissza a szobádba. Segítek felkenni a gyógyszert – mondta Kaelen.

Clara arca egy pillanat alatt elvörösödött, a pír egészen a füléig terjedt.

Nyugodtan beszélt, próbálva megőrizni a hidegvérét. – Erre semmi szükség. Meg tudom csinálni magam is. Későre jár. Vissza kellene menned, és le kellene pihenned.

– Tényleg azt hiszed, hogy elmennék, miután ilyen későn idejöttem? – kérdezte Kaelen,