– Ó, annyira szomorú vagyok, hogy ezt mondod, de még ha gazembernek is hívsz, akkor is vigyázok rád. Mindig meg foglak védeni. – Dorian mosolya olyan meleg volt, mint a tavaszi szellő, és egyre fényesebben ragyogott.

Clara meghatódott. „Ez a hitvány alak ilyeneket mond, amikor a leggyengébb vagyok. Akármennyire is nem akartam beismerni, meghatott” – gondolta. Kiskora óta bátyjaként vigasztalta és