– Jó reggelt! – mosolyogtam rájuk, majd leültem az asztalhoz, és jóízűen enni kezdtem a zabkásámat.

Declan egy oldalpillantást vetett rám, de valójában nem találkozott a tekintetünk.

– Ma délután el kellene hoznunk Hazelt. Nem maradhat örökké anyámnál. Különben még azt fogja hinni, hogy gondok vannak a paradicsomban – tanácsolta hűvösen Declan evés közben.

– Persze, de a munka mostanában teljesen