Abban a pillanatban, ahogy az ajtómhoz értem, nem bírtam tovább visszatartani a könnyeimet. Láttam, mennyire fáj ez a szüleimnek. Hazel régebben olyan közel állt hozzájuk.

Minden téli és nyári szünetet náluk töltött. Most meg látni sem akarja őket. Biztos megszakad a szívük.

Egy darabig csendben sírtam, aztán megbékéltem a gondolattal. Ez csak egy átmeneti időszak, és előbb-utóbb túljutunk rajta.