Láttam, hogy nyitva van a laptopja, és pont ott, a dohányzóasztalomon dolgozott. "Csak veled akartam ebédelni" – mondtam, miközben a valódi okot megtartottam magamnak; nem akartam, hogy Roman aggódjon.

Roman nem tudta elrejteni az örömét. Gyorsan lecsukta a laptopját, és odajött. "Lassan itt az ebédidő. Mit szeretnél enni?"

Megráztam a fejem. "Bármi jó lesz, amíg veled eszem."

Roman arca kipirult,