Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Tristan szemöldöke szorosan összeráncolódott, és az a fiatal, jóképű arca most először sötétült el olyan komolyságtól, amilyet még sosem láttam rajta.

Egy pillanatra olyan volt, mintha valaki másra meredtem volna – valakire, aki idősebb, valakire, aki irányít. A szívem kihagyott egy ütemet.

Hideg veríték csorgott végig a hátamon, ahogy a józan ész végül visszatért belém.

Ha meg akartam szabadulni