Amikor Tristannal beléptünk, Alistair letette a kezében lévő papírokat, és felnézett.

Megriadtam attól, ahogy rám nézett, és az a furcsa remegés a mellkasomban ismét visszatért.

Tristan a homlokát ráncolta, a hangja csupa aggodalom volt. „Alistair bácsi, megfáztál?”

A közelben álló komornyik közbeszólt: „Néhány napja Alistair hazatért, és vett egy-két hideg zuhanyt.”

Alistair éles pillantást vetet