Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Két óra infúzióra kötve töltött idő után végre véget ért. A kezemmel rászorítottam a tű helyére, és üres tekintettel bámultam magam elé.

Declan odajött a gyógyszereimmel, és halkan megszólalt:

– Menjünk. Indulunk vissza.

Felálltam, miközben a hideg a csontjaimig hatolt. A kabát, amit viseltem, egyáltalán nem melegített.

Ekkor egy viharkabát terült finoman a vállamra. Egy pillanatra megdermedtem, é