Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Két óra infúzióra kötve töltött idő után végre véget ért. A kezemmel rászorítottam a tű helyére, és üres tekintettel bámultam magam elé.
Declan odajött a gyógyszereimmel, és halkan megszólalt:
– Menjünk. Indulunk vissza.
Felálltam, miközben a hideg a csontjaimig hatolt. A kabát, amit viseltem, egyáltalán nem melegített.
Ekkor egy viharkabát terült finoman a vállamra. Egy pillanatra megdermedtem, é