"Vettél már el valakit magadnak csak úgy?" – kérdeztem féloldalasan felvont szemöldökkel, fel sem fogva a hangomban bujkáló féltékenységet.

"Nem" – felelte Alistair habozás nélkül. "Soha nem éreztem szükségét, hogy nők után fussak – mindig maguktól jöttek hozzám."

Gúnyosan felnevettem.

Alistair tehetetlenül elmosolyodott. "Mi az? Nem hiszel nekem?"

"Dehogynem, hiszek én neked" – válaszoltam csöpög