Alistair úgy festett, mintha gyomorszájon vágtam volna. Jóképű arca megdermedt, a hangja rekedten tört fel belőle:

– Abból, ahogyan korábban viselkedtél, azt hittem... azt hittem, nem gyűlölsz.

Vettem egy remegő lélegzetet, és szemrebbenés nélkül hazudtam:

– Nem, hisz annyit segítettél nekem. Őszintén szólva hálával tartozom neked.

– Tehát minden, amibe korábban beleegyeztél velem kapcsolatban...