Alistair tépelődőnek tűnt, nem fogadta a hívást. Halk hangon csak ennyit mondott: – Talán sejti.

– Akkor menj, és beszélj vele – javasoltam. „Ha nem kerülheted el, nézz szembe vele” – gondoltam.

Alistair bólintott, felkapta a telefonját, és kisétált az étteremből.

Hátradőltem a székemben, a végtelen csillagos eget kémleltem, és reméltem, Tristan nem veszi túlságosan a szívére.

Hiszen már nős volt,