Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Úgy nézett ki, mint aki egy szemhunyást sem aludt, a szeme véreres volt, de még ez sem csorbította fiatalos vonzerejét.

Felismertem, de úgy tettem, mintha nem. Sarkon fordultam, és egyenesen a lift felé vettem az irányt.

Hirtelen egy erős kar szorult a csuklómra, satuként tartva fogva.

– Te... – csattantam fel, kirántva a kezem. – Tristan, ne lépd át a határt!

Elfordultam, és beléptem a liftbe, a