Ahogy Sylvia meglátta, hogy Eleanorral van a menye, kissé kényelmetlenül érezte magát.

„Ó, Eleanor is itt van, gyere, ülj ide” – csináltak sietve helyet a hölgyek, a legjobb helyet hagyva Eleanornak és Sylviának. Mabel természetesen Eleanor mellé ült.

„Sylvia, ezer éve nem láttalak” – Eleanor volt az egyetlen, aki a keresztnevén szólította Sylviát.

Üdvözlés után Sylvia mellé pillantott, és így szó