Valaki elkiáltotta magát, és minden tekintet egy emberként az ajtóra szegeződött. Valerie már be is lökte az ajtót, és magabiztos mosollyal az arcán lépett be: – Elnézést a várakozásért.

Amikor Valerie leült, a férfi, aki az imént Hiramot faggatta, nem bírta tovább. Hiram nyugalma korántsem jelentette azt, hogy mindenki más is nyugodt volt. Valakinek fel kellett szólalnia, és ő nem bánta, ha ő les