Audrey szavai villámcsapásként érték Irist. A körülötte lévő zajok hirtelen elnémultak, és csak Audrey rosszindulatú mosolya maradt meg a szeme előtt.

Hosszú időbe telt, mire Iris újra megtalálta a hangját: – Mit mondtál?

Audrey gúnyos hangon válaszolt: – Tisztán hallottad, nem igaz?

Iris oldala mellett lógó keze önkéntelenül ökölbe szorult, a szíve pedig forrt a dühtől, miközben azon töprengett: