Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Emlékszem – mondta Iris, hangja fátyolos volt az együttérzéstől. – De a falba ütközött: ki kellett volna maradnia az iskolából, és túl fiatalon munkába állni. Már elkezdtem érdeklődni neki a helyi csomagolóüzemben meg étkezdékben, hogy akadna-e munka.

– De ő nem törődött bele. – Iris Dianára pillantott. – Azon a nyáron, miután befejezte az általánost, senkitől sem kért könyöradományt. Egyszerre