„Igen – felelte Sylvia, hangjában őszinte elismeréssel. – Be kell vallanom, valahogy úgy képzeltem, hogy mivel a húgod Evander felesége – és Montgomery úrnak megvan az a félelmetes, távolságtartó kisugárzása –, mellette majd valami törékeny kis virágszálnak tűnik. De őszintén? Mellette ülve teljesen megállta a helyét. Még az energiáját is felvette, érted? Eltűnődöm azon... min mehetett keresztül,