Sloane leült a kanapéra, Evander pedig odanyúlt, és megfogta a kezét.

A tenyeréből áradó egyenletes melegség csendes biztonságérzettel töltötte el – mintha mellette a kinti viharok közül egy sem érhetné el őt soha.

Nem sokkal később Marshall is lejött a lépcsőn, könnyedén a komornyik karjára támaszkodva.

Valamennyi szín már visszatért az arcába.

– Apa – mondta szinte egyszerre Sloane és Donovan, t