Iris

Két napja nem alszom.

Nem azért, mert nem akarok. A testem könyörög a pihenésért. De amikor lehunyom a szemem, hallom a csizmáikat, a nevetésüket, vagy a csöpögő vizet, ami mintha az épeszűségem másodperceit számolná vissza.

A falka harcosai jönnek-mennek.

Étel repül a cellámba.

Meg rúgások is.

És olyan szavakat is kapok, amelyek a késeknél is mélyebbre vágnak.

„Hallottad, mi történt Zane-nel