Iris

Eleinte nem engedjük be Islát.

A hóban áll, bőrig ázva és vacogva. Szőke haja csatakos és vad, mintha napok óta menekülne. Meg sem mozdulok. Zane mellettem áll, karját összefonva, izmai megfeszülve; egyértelműen készen arra, hogy visszahajítsa őt az erdőbe, ha csak egy szót is szólok.

De nem teszem. Csak bámulok.

Ő a régi legjobb barátnőm. A lány, akivel minden egyes nap együtt sétáltam az is