Iris

Bár a körülöttem zajló csata sebesen folyik, az én számomra lelassul az idő, mivel az agyam rászánja az időt a gondolkodásra és a helyzet felmérésére.

Az idő összeforr. Egyszerre lassú és éles. Már nem kavarog hó az égből. Már nem látom a hideg leheletemet. Csak Zyrára és a cipője alatti megfeketedett hóra tudok koncentrálni.

Zyra is engem néz. Fekete ruhája illik a hamuhoz, amely a Rettegés