Aztán ismét gesztikulálni kezdett, kissé kimerültnek tűnve. Először a fejére mutatott, majd elmutogatott valamit, mintha elszívnák az energiáját, mielőtt a földre rogyott volna.

Harper összerakta a darabkákat, és nagyjából megértette.

– Nem tudod örökké megtartani ezt az alakot – elszívja az energiádat, igaz?

„Harper” ismét bólintott, majd egy villanás kíséretében visszaváltozott a cuki, rózsaszín