Callum lehajolt, és segített Sadie-nek felülni.

– Miért vagy te itt? Hol van anyám? Mennyi az idő? – Egyik kérdést a másik után tüzelte, a hangja távolságtartó volt.

Callum felsegítette, és a kezébe nyomta a vizespoharat. – Már délután két óra van. Eddig egyfolytában aludtál. Reggel volt egy kis hőemelkedésed, de kiizzadtad, és lement.

Egy pillanatra megállt, mielőtt folytatta. – Ebédidőben ugrott