**LYRA SZEMSZÖGE**

Innen is hallom a csata zaját, az acél csattanását az acélon, és a végső leheletüket kilehelő férfiak kiáltásait. Minden levegővételemet végigkíséri, mintha víz szorult volna a tüdőmbe, és nem tehetek mást, mint csendben megfulladok. És én tényleg fuldoklom, egyre mélyebbre és mélyebbre zuhanok a kétségbeesésben, nem tudva, mit hoznak az elkövetkező órák vagy napok.

Fogalmam si