**Vaelia szemszöge**

Sötétség vett körül, markában tartva engem; az utolsó dolog, amire emlékeztem, a fájdalom volt, éles és könyörtelen, aztán semmi. Semmi, csak egy fekete lyuk ott, ahol egykor a világ volt. Halványan felismerem, hogy halott vagyok; a férfi, aki elrabolta a lányomat, megölt engem a szabadságáért cserébe. Megnevezte az árát, és én egyetlen szívdobbanásnyi idő alatt újra megtenném