Most tényleg azt mondja, hogy én, Lacey, nem vagyok elég jó neki?!

Lacey olyan dühös volt, hogy alig látott a szemétől.

De olyan komolyan mondta, sőt, megveregette a vállát, mintha csak vigasztalni akarná, így nem robbanhatott fel igazán.

Ennek ellenére az ellátmány kedvéért magára erőltetett egy mosolyt. "Arthur, miről beszélsz..."

Martha, alig leplezve a nevetését, az ajtó felé taszította Lacey-