Valerie elnevette magát döbbent arcuk láttán.

– Csak nyugodtan – ugratta őket. – Még kiesik a szemetek.

Lucky, Buck és Titan rá sem néztek. Csak meredten bámultak előre, az óceánra.

Ez egészen más volt, mint a várost sújtó Félelmetes Áradás. Nem voltak magas épületek, utcatáblák, sem körülöttük sodródó szemét. A tenger tiszta volt és végtelen, nem látszott rajta más, csak a vad, gomolygó hullámok.