Cassian

Nehéz léptek visszhangoznak a kőfalakon, amik belé fojtják a szót Brambe, mielőtt a következő szótag elhagyhatná a száját.

Alden siet végig a gyengén megvilágított folyosón, csizmái kétségbeesett sürgetéssel verődnek a padlóhoz. Barna szeme azonnal az arcomra szegeződik, mintha én lennék a mentőöve. Kétségbeesés ül ki az állkapcsára, az ott lévő izmok a kiadatlan feszültségtől rángatóznak