Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Astrid
A kibaszott zoknim megint nedves.
Áthelyezem a súlyomat a fagyott füvön, a lábujjaim zsibbadni kezdenek a kopott bőrcsizmámban. A földút jeges latyakja beszivárgott a repedt talpon át, áthűtve a bőrömet. A zord éjszakai levegő a csupasz arcomba mar. Már jóval naplemente óta kint állunk a polgármester pazar irodája előtti fagyos pázsiton, reszketve a sötétben.
A családom a közelemben kuporog