Astrid

– Silas! – kiáltom, miközben elengedem Viktor király karját, és a legjobb barátomhoz szaladok. Hallom, ahogy a király hangosan felsóhajt mögöttem, kétségbeesve azon, hogy még mindig nem tanultam meg a megfelelő illemet.

Ebben a pillanatban azonban nem érdekel, mert ő az, Silas. – Hogy vagy…?

Silas hátralép, amikor meg akarom ölelni. – Hercegnő – mondja, és meghajol.

Összeráncolom a homlokom