Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Astrid

Ragacsos, vörös vér csöpög az arcomon, beborítva alabástromfehér ruhámat, kis patakokban folyva lefelé. Döbbenten zihálok, azon tűnődve, hogyan sikerült Viktor királynak az egész kelyhet rám öntenie. De sokkal több a vér, mint ami a pohárban volt. Mindenhol ott van.

A kezemmel végigtörlöm az arcomat, és csont- meg agydarabokat húzok le róla. – Ó… Ó, Istennő… – kiáltok fel, egyre jobban törö