Cassian

Astriddal megérkezünk a fősátorhoz, és egy ránk vigyorgó likánt látunk, aki egy levelet tart a kezében. Amikor közelebb érünk hozzá, az álla megmozdul, és egy roppanó hangot hallok.

– Mi a...? – mormolom.

De már túl késő. Bármit is tett a likán, a szája habzani kezd, és rángatózni kezd. Elejti a levelet, és görcsösen rángatózik a földön, mígnem a szeme üresen és élettelenül bámul ránk.

– M