Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Ha Trixie most sem értette a célzást, kifejezetten ostoba lett volna.
– Értem, köszönöm, uram. Később keresek alkalmat, hogy megköszönjem neki – mondta, és megfordult, hogy távozzon.
A sofőr nézte, ahogy eltávolodik, és magában mormogta: – Manapság ritka az olyan fiatal, akiben ennyi hála van. Hé, várjon, a cigarettája!
De már késő volt – Trixie eltűnt.
Éjfélhez közeledett az idő.
Silas egyik kezé