Nem tudták megállni, hogy ne tűnődjenek el azon, miről is beszél Darius.

Aztán így folytatta: "Isolde, mit képzelsz, ki vagy te? Az én étkemet eszed, az én házamban laksz...

"Ha nem lenne ez a sok figyelő szempár, bedobnálak az erdőbe, hogy megízleld a magányt, a tehetetlenséget, a megaláztatást, a porba tiporva!

"Annyira hasonlítasz Helenára. Ő halott, te miért nem vagy az? Hadd mondjam el, sosem