– Köszönöm az ebédet, Maeva. Finom volt, mint mindig – dicsérte Dex egy puszit nyomva az arcára, miközben a szobalányok bevonultak, hogy elkezdjék leszedni az asztalt.

– Szívesen, Dex – mosolygott vissza rá hálásan, amiért ízlett neki az étel. Mindig öröm volt, ha otthon velük volt.

– Öhm… Vance – szólította meg Katrina, finoman megkocogtatva a férfi összefont kezeit. – Lenne rá mód, hogy hazavigy