Amikor Blair felébredt, az egész világot a fertőtlenítő ismerős, ámde gyűlölt szaga töltötte be. Szemét félig csukva tartotta, nem mert megmozdulni.

„Vajon mindez csak egy álom volt? Mégsem utaztam vissza az időben? Még mindig abban a kórházi ágyban fekszem, és csendben várom a halált?

A mellettem fekvő idős betegek azt mondták, nem sok napom van hátra, és a kórházban fogok meghalni, és senki sem