Thorne megroggyant, alig volt az eszméleténél.

Vér csöpögött.

Csend következett.

Aztán Kaelen Roth embere felé fordult, a csontfűrésszel még mindig a kezében.

– Folytassa.

Ekkor Roth lépett előre, lassan és megfontoltan. Hangja mély volt, kimért.

Roth előrelépett, az öngyújtója kattanása úgy visszhangzott a csendben, mint egy puskalövés.

A láng életre kelt, véráztatta ujjai között táncolt, miközbe