Ugyanazt a csendes tekintélyt árasztotta, mint Kaelen – nem annak árnyékát, hanem a párhuzamát. Ugyanaz a parancsoló fellépés, az eleganciába öltöztetett veszély. Mintha a világ egy kissé meghajolt volna, amikor átlépett rajta.

Lyra képtelen volt elfordítani a tekintetét.

Bárki is volt, egy dolog nyilvánvalóvá vált: nem egyszerűen csak fontos ember volt.

Nem pásztázta végig a tömeget. Nem bólintot