A keze a férfi mellkasára csapott, az arca még sötétebb árnyalatban pirult ki. – Javíthatatlan vagy.

A férfi oldalra billentette a fejét, ajka incselkedően súrolta a lányét. – És mégis… – A hangja lágyabb, súlyosabb lett: – mégis engem választottál.

– Így van – suttogta a lány, lehelete egybeforrt a férfiéval. – És mindig téged foglak.

A levegő besűrűsödött köztük, valami tagadhatatlan