Lyra hangja remegett. – Én… annyira dühös voltam. Ahogy megsértett – az fellobbantott bennem valamit. Megbántva és sértve éreztem magam. Úgy állított be, mintha valami olcsó… aranyásó lennék, mintha a büszkeségem nem is számítana. Mintha minden, amiért megdolgoztam… aki vagyok… semmit sem jelentene. Ezt nem hagyhattam annyiban.

Kira bólintott. – Pontosan, Lyra. Ugyanez a helyzet azzal az orvossal