Lassan megmozdult – letérdelt elé. A kezei rázáródtak Lyra kezeire, határozottan, szinte kétségbeesetten, mintha az elengedés azt jelentené, hogy teljesen elveszíti őt. A tekintete Lyráéba kapcsolódott, nem voltak falak, nem volt páncél – csak a nyers, védtelen férfi, aki mindezek alatt lapult.

– Lyra… te vagy az első ember, akit valaha igazán szerettem. Valami olyasmi ez, amiről sosem hittem voln