Kaelen egy pillanatra megdermedt, ahogy a szavai eljutottak a tudatáig. Aztán karja szorosabbra fonódott körülötte, szorosan a mellkasához húzta a lányt, álla a feje búbját súrolta.

– Erre nem kell megkérned, szerelmem – mormolta, mély és egyenletes hangon. – Tudod, hogy mindent megteszek, hogy mindkettőtöket biztonságban tudjalak. Senki sem nyúlhat hozzá – és hozzád sem. Nem, amíg én élek.

Csókot