– Munkához? – kérdezte Lyra kissé összeráncolt homlokkal, bár egy mosoly már ott bujkált az ajkán.

Kaelen vigyora elmélyült. Könnyedén felemelte a lányt, akinek a lábai a férfi dereka köré fonódtak. – Igen, munkához – mondta ugrató hangon. – Babákat fogunk csinálni.

Lyra felnevetett, egy lágy, levegős hangot kiadva, amitől a férfi is felkuncogott a lány ajkán. Újra megcsókolta, lassan és elidőzve,