És aztán – megjelent.

Bianca.

Remegve, de elszántan lépett ki a szobából, egyik kezét a falon húzva, hogy egyensúlyt tartson. Arca sápadt volt, teste törékeny, de a szeme… a szeme kétségbeeséstől égett, ahogy kutatott, pásztázott, tapogatózott.

– Lyra – suttogta, s a hangja megremegett; súlyos volt attól a fájdalomtól, amely betöltötte a szobát.

Kaelen egy pillanat alatt talpon termett, áthidalva