Lyra csípője hevesen felugrott a matracról a hirtelen, villanyozó érintéstől.

– Ahhh! Kaelen! – kiáltott fel, a hangja elcsuklott, miközben az ujjai vakon vájtak a lepedőbe.

Kaelen figyelmen kívül hagyta a gyenge tiltakozásokat, nehéz kezeit a térdeire téve szélesre tárva tartotta őt magának. Mohón falta a lányt, a nyelve rálapult a duzzadt hasadékára, hosszú, mély és könyörtelen csapásokkal nyal